"Kizárt dolog hogy rosszul érezze magát valaki, ha jó gondolatok járnak a fejében."
"Mindig választhatsz olyan gondolatokat amik erősítenek, ahelyett, amik gyengítenek."

A hipnózis szót nem szeretem, mert egyrészt rengeteg tévhit, butaság, ostobaság él róla a köztudatban, ezért gyakran módosult tudatállapotként, vagy enyhén módosult tudatállapotként utalok rá. Másrészt ma már akkora tudományterület, a módosult tudatállapotok kutatása és módszerei olyan széleskörűek, olyan sok al-ága/iskolája/megközelítése van, hogy egy hozzá nem értőnek teljesen megtévesztő, és azt hiheti, hogy a hipnózis mindenhol ugyanazt jelenti. Azt is hiheti, hogy ha egyszer valakinél járt, akkor az a hipnózis, az a hipnoterápia, pedig még lehet, hogy annál az egy segítőnél is alkalomról alkalomra változik majd a megélése (változik ő; legközelebb mélyebben a bizalmába engedi a segítőt; változik a segítő; a segítő változtatja a használt módszert; és még sorolhatnám), a többi lehetőségről nem is beszélve. Ezt tetőzi az a tény is, ha egy segítő ugyanabban az iskolában is tanult, beleteszi saját magát is, a saját személyiségét, a saját világképét, így még az ugyanabban az iskolában és ugyanazt a megközelítést használóak is teljesen más módon dolgozhatnak a módosult tudatállapottal.

A hipnózis az agynak egy természetes folyamata, egyfajta módosult tudatállapot, melyet naponta többször is átélsz. Ilyen állapotban vagy amikor belemerülsz egy könyvbe vagy elvarázsol egy film és csak úgy repül az idő (miközben a környezetünkről szinte tudomásunk sincs), amikor elindulsz valahova és úgy érsz oda hogy szinte észre sem veszed, elmerengsz a metrón, vagy mikor álmodozol és megnyílik a képzeletvilágod. Igen, maga a módosult tudatállapot egy mindennapos dolog, attól még, hogy nem vagy rá tudatos! A hipnózis szóval jelzett gyűjtőfogalom enyhe-közepes tudatállapot módusolásokat takar, azaz itt nem érünk el, és nem is cél elérni olyan mélységű transzokat, ahol pl. a verbális készségek már megszűnnek.

Az ülésen ennek az enyhén módosult állapotnak az ügyes felhasználásában van az igazi különbség, - azt felhasználva ahogy ismerjük a tudatalatti és az elme működését! A hétköznapi módosult tudatállapotokat - hacsak nincs komoly tudatosságunk rá a sok gyakorlásnak köszönhetően - többnyire nem is "vesszük észre", nem tudjuk, hogy már hipnózisban vagyunk (pl. egy film nézése közben), pedig EEG-vel könnyen kimutatható lenne a megnövekedett alfa hullám-aktivitás. Ezért sem célszerű a hipnózis szót használni, túl sok tévhit, elképzelés és félreértelmezés kapcsolódik hozzá, pedig naponta kétszer, elalváskor és ébredéskor mindig átéled - igaz, többnyire csak rövid időre, és általában nem tudatosan.

A hipnózis egy módszer, mely lehetővé teszi hogy tudatosan(!) hozzáférjünk tudatalatti információkhoz ügyes eszközökkel. Egy utazás, egyúttal egy elbűvölő élmény is gyakran, és megfelelő irányítással (ön)gyógyító hatású, segít önismereteinkben, belső nyugalmunkban és a harmóniánkban.

(Megjegyzések:
*Máig az egyik legnagyobb hipnotizőrnek tartott Milton Erickson, akinek módszereit világszerte mindenhol oktatják, például többnyire még csak be sem csukatta a kliense szemeit, gyakorlatilag ügyes kommunikációt használva, szinte észrevétlenül aktiválta és írta át a tudatalattit.
*Sokan a relaxáláshoz és csukott szemmel fekvéshez is kapcsolják a hipnózist, pedig a magyarok által kifejlesztett aktív-éber hipnózist egy szobakerékpár meglehetősen nagy tempójú tekerése közben végzik.)

Önmagában a "becsukott szem" és a relaxált állapot már lazítja a tudatos és tudattalan ellenállást, és segíti a könnyebb megnyílást mind a saját tartalmaink felé, mind a terápiát vezető felé, így lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb munkát, akár lehetőséget adva számos más módszer hatékonyabb használatának is.

A kérdésre három részre bontom a választ. Egyrészt a hipnózis ereje abban van, hogy a tudatalatti nem tud különbséget tenni egy elképzelt és egy valós citrom között, mindkettőre beindul a nyálelválasztás, azaz a tudatalattinak a képzeletben átélt tapasztalat is valós. Így ebbe az érzelmi világba levonulva, képzeletben, érzelmi szinten lehet letenni, elengedni a terheket, és ez egy óriási megkönnyebbülés, felszabadulás! Ebben az állapotban befogadóbbak vagyunk konstruktív elképzelésekre, szuggesztiókra, és ezért is válik nagyon hatásossá a hipnózis. Másrészről a saját hajunknál fogva nem tudjuk magunkat kihúzni a sárból, nem tudjuk magunk "kívülről látni", a hipnotizőr (ahogy gyakran a pszihcológus is) így külső vezetőként - úgymond tükröt tartva - irányít téged a megoldásod, felismerésed felé. Harmadrészről pedig a hipnózis részben a tudatalattival dolgozik, mely az autonóm/vegetatív idegrendszerrel van szoros összefüggésben. Ennek feladata az érzelmek feldolgozása (amik befolyásolják és irányítják életünket), és ez szabályozza az összes önkéntelen és önfenntartó életműködést, mint a táplálkozást, a légzést, a vérnyomást, a vércukorszintet, stb. többek között.

Mi az életünk összegzett élményei vagyunk, és hipnózis segítségével eljuthatunk az ok(ok)tól az okozat(ok)ig. Nem az ami történt, hanem amiként felfogjuk, és értelmezzük, ami történik velünk, az, ami nyomatékkal volt, van és lehet az életünkben. Amit talán egyre többen értenek, hogy a gondolatok és érzelmek fizikai változást hoznak létre a testben, mely ma már tudományosan is bizonyított tény (a leghétköznapibb példákkal élve: rossz hír közlése előtt megkérnek üljünk le, nagy izgalomkor összeszűkül a gyomrunk és felgyorsul a szívverésünk, de számos betegséget is az állandó stressznek tulajdonítanak, vagy gondoljunk csak a pszichoszomatikus betegségekre). A hipnózis segítségével arra is ráébredhetünk, hogy a belső gondolataink milyen hihetetlenül nagy hatással vannak a testünkre, egészségünkre, teljes fizikai állapotunkra. A cél: kicserélni negatív mintáidat/nézeteidet pozitívra, megérteni belső konfliktusaidat, megtalálni a problémákból a kiutat, sokszor az ok(ok)nak a felkutatásával, és azokat feloldva visszanyerni a békét, nyugalmat, egészségünket és harmóniát magunkban és környezetünkben.

A legfontosabb pedig csak most jön. Sokan még nem értenek vele egyet, de egyre többen már elismerik: a segítésben, a terápiában a legfontosabb maga a segítést végző tudatossága, valamint személyisége, ez utóbbinak megdolgozottsága, és az ebből fakadó jó segítői képességek, vonások létrejötte és megléte. Ezt ma már számos kutatás is alátámasztja, ám valahogy mégsem ezt fejlesztik elsősorban a képzések (szerencsére egyre több alternatív képzés már egyre nagyobb hangsúlyt ad ennek, mint pl. az Integrál Akadémia is, ahol alapfeltétel az önmunka). Ezek alapján sokkal fontosabb hogy magát a segítőt válaszd, ne pedig más szempont alapján dönts. Ez igaz a módszerre is, fontosabb a megfelelő segítő mint a módszer amit használ, de természetesen a módszer is fontos.

A módszer fontos, de alapvetően - ahogy az előbb írtam - nem a módszer a legfontosabb, bármennyire is ezt szeretnénk hinni. Sokan olyan ügyesen használnak hipnózis technikákat, hogy észre sem veszed mi történik valójában. Ha huzamosabb időn keresztül ideges és feszült a közérzeted, rendszeresen előjön a félelem érzete, vagy ha fáradtság, pánik, fóbia és egyéb lelki gondjaid vannak; vagy olyan fizikai gondjaid vannak amire az orvos nem talál magyarázatot (a testi tüneteknek van érzelmi alapjuk); ha úgy érzed nehéz a kollégáiddal kijönnöd, vagy párkapcsolati, iskolai, szexuális gondjaid vannak, vagy egyszerűen csak ingerlékeny, rosszkedvű és mogorva vagy, vagy úgy gondolod nem sokat kapsz az élettől, IGEN, a módosult tudatállapot hatékonyabban nyújthat segítséget az életedet rendbe hozni. (Felsorolás a teljesség igénye nélkül.)

A hipnózis egy olyan összetett módszer, ami érzelmi és testi problémák, tervek és vágyak esetén is megoldást, segítséget nyújthat. Ilyenek például
* a múlt elengedése,
* stressz oldás,
* önbizalom növelése,
* pozitív szuggesztiók elültetése a tudatalattiban,
* célok elérése (fogyás, pályaválasztás, sport, stb.),
* szokások és függőségek átalakítása (pl dohányzásmentesség, munkamánia, vásárlási függőség, vagyonfüggőség),
* fájdalmak megszüntetése,
* pszichológiai és érzelmi problémák megoldása,
* koncentrálás növelése,
* félelmek eloszlatása,
* traumák és fóbiák elengedése,
* társkapcsolat javítás,
* gyászolás megkönnyítése,
* fájdalommentes szülés,
* dadogás megszüntetése és még sorolhatnám...
Teljesen egészséges emberek is használják a hipnózis adta előnyöket közérzetük és életminőségük javítására. Azt mondanám első körben mond meg mi az ami a legjobban zavar most életedben, és azzal keress fel.
A félreértések elkerülése végett előre bocsátanám, hogy a hipnózis nem igazság szérum (sőt, a bűnöző aki éberen hazudik, hazudik hipnózisban is), és nem is csodaszer. A csoda benned, a te szervezetedben és a te elmédben, lényedben van.

Természetesen nem, nem hiszek abban, hogy bármire is rá lehetne húzni a mindenkinek jelzőt. De azt sem állítom, hogy ha nyitott vagy és akarsz valamit az nem érhető el tenálad is, mint bárki, akárki másnál. A hipnoterápiát azért tartom egy hatékony megközelítésnek, mert ismeri az elme működését, és hiszem, hogy gondolataink és érzelmeink életünk megalkotói. E mellett azonban tapasztaltam/tapasztalom, hogy számos más rendkívül hatékony alternatív út is nyitva áll számunkra, és hiszem, hogy aki keres, az talál.

Biztosíthatlak, hogy a hipnózis teljesen biztonságos, olyannyira, mint az alvás. Kárt nem lehet vele okozni, erre még nem volt példa (aki igazán ismeri a hipnózis működését az ezt tudja). Kísérletekkel bizonyították hogy bűntettet sem lehet elkövetni hipnózissal. Eddig még egyetlen olyan dokumentáltan bizonyított eset sincs az egész világon, ami bebizonyítaná hogy a hipnózis káros hatással van vagy lehet bárkire. (Sajnos a Tv filmek nem ezt sugallják, még jó, hogy 2001 óta nem nézek Tv-t :-), és igen, mindent lehet jól és rosszul használni, és sokszor a kutatási eredményeket nem a segítsére használják, hanem jó reklámok létrehozására, hogy még többet vásárolj.)

Az eltúlzott állítások, filmek, könyvek, és a már csodának számító hihetetlen esetek terjesztése felelősek a hipnózis nem pozitív hírnevéért, ami sok emberben zavaró érzéseket kelt. Akik szakértő kezekben megtapasztalták, bizonyosságban hirdetik a hipnózis nyugalmát és biztonságát.

Amit az emberek általában a hipnózisról hisznek: alvás, eszméletvesztés, tudat kontrollálása, misztikum, mágikus trükk, veszélyes, sőt, valami Isten ellenes tudomány. Egyik sem, közel sem, ezek mind csak "városi legendák". Segíthet megoldani belső konfliktusokat, segít a pozitív gondolkodásban, és szinte életünk minden területén felhasználhatjuk javítván általános testi, lelki kiegyensúlyozottságunkat.

Ez egy fontos kérdés, ugyanis sokan azért nem folytatják a terápiát, mert úgy döntenek ők nem megfelelő alanyok. Az átlagembernek az elképzelése, hogy valami másfajta, új, fenomenális és látványos állapotba kéne esnie, vagy egy úgynevezett tudattalan alvásba. Sőt, sokan azt hiszik, hogy a hipnózis végén majd a szeme felnyílik és élete minden problémája megoldódott - ha ez így lenne már mindenki hallott volna rólunk, és a nevünket "Jézusként" emlegetnék.
Hipnózisban a védelmi funkciót is betöltő tudatos elme aktív marad, miközben a tudatoson keresztül a tudatalatti elmével dolgozunk a problémák megoldásán. Ebből kifolyólag alakul ki az a téves elképzelés, hogy "mivel mindenre emlékszem ami történt, nem lettem meghipnotizálva". Sajnos ezzel a kifogással a legtöbben akkor hagyják abba a terápiát, amikor eljutnak egy bizonyos szintű felelősségvállaláshoz az életükben, és szembenézni a megoldással radikális változásokat jelentene az életükben (hisz a régi, elfogadott élet mindig egyszerűbb, kifogást hogy "miért nem" mindig könnyebb találni, mint változtatni). A hipnózis mélységének több szintje van, de akár közepesen mély transzba, akár csak egy könnyebb, lágyabb relaxálásba mész, hasonlóképpen sikeresek lehetnek a pozitív változások az életedben. A sikeres terápiának nem feltétele a mélyebb transzpontok elérése, sőt, a legtöbb esetben a lágyabb relaxálás a megkívánt szint, ahol aktív közreműködéseddel dolgozunk együtt (mély transzokban, mint pl. transzlégézésben, vagy a régen alkalmazott LSD terápiában egyedül utazott a kliens, és utóbeszélgetés és feldolgozás volt). Vannak, akik különleges élményekkel/érzésekkel távoznak, vannak akik "csak" egy érdekes beszélgetésnek érzik végül az egészet (felbukkanó "érdekes" emlékekkel és gyakran intenzív érzésekkel), aztán meglepően tapasztalják a pozitív változásokat életükben a következő hetekben. Mindenkinek más a megtapasztalása, többnyire még egyazon személy két hipnózis-élményének megtapasztalása is más. Különbözőek vagyunk és különböző okkal is megyünk egy ilyen ülésre; az ülés sikerét a következő napok/hetek tükrözik híven vissza.

A hipnózis élmény: egy békés, ellazult állapotban vagy, és remekül érzed magad. A hétköznapok gondjai háttérbe szorulnak, csak az én hangomra figyelsz, és belépsz érzelmeid kapuján. Ha egyéb gondolatok még meg is jelennek, már olyan távolinak tűnnek, nem foglalkozol velük. Minden lélegzettel egyre mélyebbre süllyedsz, egyre nyugodtabbá válsz, de közben tisztában vagy azzal ami történik és együttműködsz velem. Az elalvás előtti állapothoz hasonlít, amikor aznapi gondolataid, problémáid már elengedted, és elkezdted átadni magad az alvásnak. Légzésed nyugodt, mély és egyenletes. Egyfajta kellemes fáradtság vesz rajtad erőt, és gondtalanul pihensz.

Első körben azt mondom: készülj arra, hogy csukott szemmel beszélgetünk egyet, és bízz.

Az ülés előtt megkérlek olvasd el alaposan a weblapomat, és hogy hallgasd meg legalább két este lefekvéskor a relaxációs hanganyagomat. Ezzel jelentősen növelhetjük már az első alkalom hatékonyságát is, és így gyorsabban haladhatsz. Ezt segíti a megelőző levelezés is.

Az ülés után fontos megemlíteni a reakciódat/véleményedet/érzéseidet, akármennyire is alaptalannak, helytelennek vagy ésszerűtlennek gondolnád. Fontos jeleket levonnunk reagálásainkból, álmainkból, de még az ellenkezésünkből is, melyek fontosak lehetnek megérteni belső konfliktusokat és hozzájárulhat a kezeléshez. Ahhoz, hogy nagyon hatékonyak legyünk, nem lehetek mindig kedves (de általában kedves vagyok), és egy bizonyos ponton (bizonyos esetekben) az, ha haragszol rám, nagyon is a segítségedre lesz. Te csak bízz a folyamatban, bízz bennem, bízz abban ami előjön/feljön (még akkor is ha azt hiszed, hogy azt már te megoldottad, megbocsátottad), és oszd meg velem.

Az ülések között 1-3 hét szünetet tartunk. Különösen az ülés utáni két hétben lazulj, vedd könnyedén a dolgokat (események, érzések, történések) amik elérnek téged, ugyanis ebben az időszakban történnek az agyban is fizikai/biológiai szintű változások, és így segítheted azokat. Az ülés után 2-3 nappal jelentkezz házi feladatért, és ekkor adok egy ülés utáni információkat tartalmazó rövid de fontos tájékoztató anyagot is. A házi sokszor egyszerű, de ez nem csökkenti értékét, vedd komolyan. (Ha olyat is kapsz amit már csináltál, akkor sem a velem való ülés után csináltad korábban.)

Ezen felül fontos, hogy az ülés utáni hetekben bármi fontos történést, gondolatot, kétséget megossz velem, hogy szükség esetén támogatni tudjalak.

Vannak esetek, amikor a gyógyuláshoz/változáshoz áldozatokat kell meghoznunk, illetve dolgoznunk kell magunkon, hogy tartós eredményt érjünk el. Például egy sok éve rögzült gondolkodásmenetet kell átalakítanunk, vagy meg kell változtatnunk a viselkedésünk, a hozzáállásunk. Ezért tedd fel magadnak a kérdést mielőtt hozzám érkezel: meddig vagyok hajlandó elmenni, hogy jobbá tegyem az életem?

Álompilótának lenni egy lelki világban megtanulható, csupán nagyon kell figyelni magad és a kliens érzéseire, azokat tiszteletben tartva. Ahhoz, hogy elmenjenek neked hipnózisba, meg kell legyen benned a szeretet, a jószándék, a szakértelem, tudnod kell mit csinálsz, kell hogy legyen felelősségvállalásod, és belső etikád. Mindez kisugárzik belőled, melyet a kliens is megérez.

Nem, hisz ezt a tudatállapotot naponta többször mindenki átéli. Olyan természetes állapota az agynak, hogy megtiltani olyan lenne, mintha a levegővételt vagy a filmnézést az orvos jelenlétében engednénk meg. Valójában a szüleink is hipnotizőrök voltak amikor mesét mondtak nekünk, és a Pap is hipnotizőr amikor gyóntat (sőt, itt már terapeuta is egyben - túlzás nélkül).
Mindazonáltal Magyarországon jelenleg csak orvos gyógyíthat, ám valójában minden gyógyítás öngyógyítás, és minden gyógyulás öngyógyulás. Aki ért a hipnózishoz tudja, hogy valójában minden hipnózis önhipnózis.

A praktizálásunkat hivatásos titoktartás törvénye kötelezi, még az orvosod is csak a te aláírt beleegyezéseddel kaphat betekintést. Viszont tudományos munkákat néha célszerű megörökíteni, mivel abból terapeuták tanulhatnak, segíthet más rászorulókat, ezért az írásos beleegyezéseddel hangfelvétel készül az ülésről. Ezt kizárólag szakmabeli célokra használjuk, nevek, helyszínek, időpontok megváltoztatásra kerülnek. Ha kéred te bármikor megkapod a felvételt, és néha meg is kérlek, hogy hallgasd meg újra.

Lehet, de nem teljesen így van ez. Ha sokáig megyünk vissza az okok keresésben ("ennek ez Az oka - de annak mi az oka hogy Az történt - annak aZ - de mi az oka annak hogy aZ történt - hát AZ...") akkor lehetséges, hogy végül az ősrobbanásnál lyukadunk ki, és maga a Lét lesz az ok, az hogy Létezés van. A gyökerek helyett ezért inkább a kiutat keressük, hogy hatékonyan haladjunk előre. (Önmagában egyfajta gyökér ok ismerete többnyire nem is elég a továbblépéshez, hozzáteszem. Ennek sok oka van. Ráadásul azt is érdemes előtérbe helyezni, hogy lehet hogy most az életedben ott kezdődött, de az életed során már sokszor megerősödött és ismétlődött, így nézve pedig a mai pillanatnak sok oka van, hisz minden előző ismétlődés oka a mostani pillanatnak. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy közben mennyi más dolog kapcsolódott ahhoz a valamihez, ami egyszer megszületett.)

Direkt módon senkit nem viszek vissza, aminek több oka is van. Az, hogy valóban előző életbe mentél nem tudható, lehetséges hogy csak az elméd dobott egy képet, követte az elvárásod, vagy a napi eseményekből összerakott egy álmot. Az más, amikor dolgozunk egy problémán, és magadtól oda visz és hoz egy képet az elméd. Persze még az sem tudható biztosan, hogy előző élet-e, vagy csak az agyad hozott egy képet így segítve megoldani a problémád. De ezek mind nem számítanak. Csak az számít, hogy van-e változás, vagy nincs. Az elméd 1 millió módon képes szabotálni az életed, és 1 millió módon képes ki is vinni a szabotázsból. Megjegyezném: a legtöbb terápiás módon elérhető valódi személyiség-fejlődéshez többnyire az ezen élettel való munka a szükséges és elégséges.

Nem. A show hipnózis is félrevezető lehet az elképzelésedről, hogy mi lesz terápiás felhasználás esetén. Ott sok nagyon ügyes dolog történik amit a kivülálló nem lát, és az amit ott bizonyos emberek végrehajtanak, azt lehet, hogy a teremben senki más nem, vagy csak néhány személy csinálná meg.

A tudatos én soha nem tűnik el teljesen, mert énvédő, életvédő funkciója van. Ha pedig eltűnne teljesen, akkor te nem tudnál róla, mert nem lennél tudatos. Ez történik alváskor. Nem vagy rá tudatos ha alszol, azt sem tudod hogy alszol, közben semmit nem tudsz, csak azt hiszed.
Ez az egész egy olyan dolog ami valakinek jobban megy elsőre (sok oka van és lehet), valakinek többet kell gyakorolnia. Alapvetően az egész megengedés kérdése. Nekem is idő volt, amíg úgy át tudtam adni magam, hogy valóban nem nyílt ki a szemem amikor azt mondta a hipnotizőr, mivel elég földhöz ragadt ember voltam erős énkontrollal (és egy téves belső hiedelemmel, hogy velem úgysem lehet, én úgyis képes vagyok kinyitni). Persze, hogy képes vagyok kinyitni, szabad akaratom van. De megtehetem, hogy átadom magam az élménynek. Annyit mondok csak: aki könnyen megnyitja az érzelmeit, azzal gyorsan szoktunk haladni a dolgainak a megoldásában.
Mégvalami: a személyiségünktől és a beállítottásgunktól is függ, hogy mit és hogyan élünk meg. Van aki vizuális típus, van aki kinesztetikus, van aki ..., és még azon belül is van aki úgy látja mintha álom lenne csak mégis tudatos, van aki színesen emlékezik, van aki nem lát csak érzi a testébenm. Másképp működünk.

Sokan hiszik azt, hogy legyen az bármilyen állapot is, majd valami különleges valami válaszol, kb. mintha jönne egy angyal (hívjuk így most a tudatalattit) és ő egy az egyben megmondaná a válaszokat. Ez nem a belsőm feltárása önismereti úton, hanem esetleg egy médiumi jelenség lehet, ahol tényleg egy hang ad válaszokat. A terápiában pont a tudattalan tudatosítása történik részben ügyes technikákkal, de legfőképpen a terapeuta tudatossága következtében.
A tudatos elme a verbális, a logikus, a tudattalan nem tud beszélni, nincs logikája, és képekben, szimbólumokban "gondolkodik". (Ez sok mindent jelent ha belegondolsz, például azt hogy mondatként nem fogsz a tudatalattitól választ kapni, és ezért dolgozunk bizonyos esetekben képekkel, mint pl a KIP.) Mellesleg, a tudatalatti folyamatosan itt van a jelenben minden pillanatban, minden része. Valójában minden kimondott mondatodban is benne van. Minden pillanatban befolyásolja a jelened. A tudatalattiból törnek felfelé késztetések, és a karaktereden keresztül gondolatként megjelennek. Valójában nincs is olyan, hogy valami a múltban van, mert minden itt és most van. Azért mert nem tudatos a tudatalatti, az egész itt van ebben a pillanatban. Ha a múltban is szenvedtél el egy érzelmi traumát és még nem "dolgoztad fel", az most is itt van, csak vagy tudattalanul elfojtod, vagy tudatosan eltereled a figyelmed és nem adsz teret neki előjönni (vagy néha adsz teret dühkitörésekben, vagy előjön testi tünetekben, stb.). Nem azért megyünk a múltba, hogy a múltat oldjuk meg, hanem hogy a folyamatosan cipelt, a jelenben még meglévő hiedelemeket átírjuk, amiket a múltban érzelmekkel rögzítettél és azóta folyamatos ismétléssel megerősítettél. Az érzelmek most is folyamatosan benned vannak, többnyire tudattalanul ismétled őket. Ezért nagy ügyesség és edzettség kell hozzá, hogy finom érzékelésed legyen a valóságra, a tudatalatti tartalmadra és a személyiséged, karaktered torzító hatására. (Most csak nagyon összesűrítettem a tudat modelljét). Ezek a dolgok miatt van az is, hogy az egész terápiát az eredménye alapján mérjük, nem pedig az alapján hogy most "tényleg" a tudatalattival dolgoztunk-e vagy sem (mindig azzal dolgozunk, mindig). Most ez előző élet volt vagy csak az agy dobált képeket. Mit sem számít végül. Van változás vagy nincs – ez számít. Mindezek a dolgok pedig, ahogy azt a visszajelzésekből is láthatód, nem befolyásolják azt, hogy igenis gyors és nagy eredményeket lehetne elérni.

Ha én ezt tudnám :-) Ez nem az a szakma, ahol bármire is garanciát lehetne adni. Nem értek egyet az évekig tartó pszichoterápiával ("adj halat nekik és jól laknak"), inkább a "tanítsd meg őket halászni, és soha többé nem fognak éhezni" ami nekem szimpatikus. Lehet, hogy jó helyre nyúlva egy mély hiedelmet és érzelmet átdolgozva, utána már egyedül is képes vagy folyamatosan átalakítani azt, ami most kapott egy erőteljes lökést. Lehet, hogy neked több alkalom kell, hogy oda jussunk. Kötelezd el magad 3 alkalom mellett, aztán lehet hogy csak egy lesz belőle, lehet hogy több. Kb. 3 alkalom után tudunk pontosabban beszélni arról ami veled van vagy volt. (Valóban vannak esetek, amikor egy hosszú mély megtartó folyamat szükséges egy valódi átalakuláshoz, amit valaki igazán csak a terapeutájával tud megélni és megtapasztalni. De ez többnyire nem az amúgy “normális”, a lelki élet következtében lelki nehézségekkel kűzdő, hétköznapibb elakadásokkal bíró személyekre vonatkozik, valószínűleg rád sem.) Sok más módszert még azért érdemes (saját élmény szinten is) ismernem, mert lehet hogy a személyiséged függvényében 1-3 nálam töltött alkalom után azt látom, hogy esetedben hatékonyabb, gyorsabb, vagy fontosabb lehet egy másik módszer (együtt párhuzamosan vagy inkább az).
(Azaz a fentiek alapján azt mondom, ha egy segítőnél/terapeutánál a 3. alkalom után azt érzed, hogy ide szint semmi értelme nem volt eljönni eddig, válts.)

Egy átlagos pszichológusnál egy alkalom 50-60perc, 5000Ft. Egy jobb pszichológusnál 10.000Ft. Egy hipnotizőr 7-15eFt-os óradíjjal dolgozik. Úgy vélem, ami sokszor nálam megtörténik egy alkalom alatt, az megfizethetetlen. Voltak, akik már hosszú terápiába jártak, kis eredményekkel, nálam pedig egy alkalom alatt olyat ugrottunk, amit máshol egy év alatt sem. Én kb. 3 órát töltök veled, és még előtte levelezek is veled, hogy az első alkalmat ne egy "ismerkedős beszélgetésre" fizesd ki. Eldöntheted mennyit fizetsz, dönts úgy, ahogy szeretnéd hogy neked fizessenek. Persze az, hogy nálam ez megtörténik jórészt biztosan égi kegyelem, és nem nekem köszönhető, de a kb 5 millió Ft amit a képzéseimre költöttem eddig is biztosan benne van. Fontos dolog az, hogy ne érezd úgy, hogy tartozol nekem, sem azt, hogy én tartozok neked.

Általában nem csinálunk együttes terápiát, hacsak a másik kolléga ehhez nem járul hozzá. Többnyire nem csak hogy nem járul hozzá, hanem gyakran még meg is félemlítve lebeszél hogy ilyen helyre gyere, vagy máshova menj. Ezek után ugye vagy nem osztod meg vele ha eljönnél (ami eleve rossz, hisz el kell titkolnod valami fontosat egy olyan kapcsolatban, ahol a bizalomnak kifejezetten fontos szerepe van), vagy a másik kezelést átmenetileg vagy végleg befejezed. Most talán szigorú voltam, és megmondom őszintén, hogy én ezt a dolgot rugalmasan kezelem, azaz hozzám bármikor jöhetsz és mehetsz, de úgy a kerek ha ezt tisztázzuk.
Kivételek: egyéni és csoportos módszereknél gyakoribb az egyszerre történő önismereti folyamat, terápia, sok esetben kifejezetten ajánlott együtt használni őket; alternatív módszerek esetében szintén nincs kizáró ok.